Az átlagos arány változása. A háztartások életszínvonala, - Az átlagos arány változása


A standardizált halálozási arány az EUben ban szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők körében. A halálesetek és a mögöttes halálokok összekapcsolása révén felmérhető a különböző konkrét betegségek és egyéb okok által előidézett halál kockázata.

Teljes cikk Főbb statisztikai eredmények Az EU legfrissebb, halálokokra vonatkozó adatai a os referencia-időszakra állnak rendelkezésre, míg az egyes uniós tagállamok tekintetében csaknem minden esetben rendelkezésre állnak a es adatok. A leggyakoribb keringéssel összefüggő halálokok az ischaemiás szívbetegségek és a cerebrovascularis betegségek agyérbetegség.

Az EUben ban lakosra vetítve ,4 halálesetet az ischaemiás szívbetegségek okoztak. Az EU tagállamaiban az ischaemiás szívbetegségek tekintetében a standardizált halálozási arány Litvániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban volt a legmagasabb. Ezekben az országokban a lakosra jutó halálozások száma ,8 és ,2 között volt ben.

Az átlagos arány változása. A háztartások életszínvonala,

A skála másik végén Franciaország os adatokHollandia, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, Luxemburg és Olaszország található, ahol ben lakosra kevesebb mint ilyen halálozás jutott. Ugyanez volt a helyzet Liechtenstein, Norvégia és Svájc esetében. A tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében Magyarország számolt be a legmagasabb standardizált halálozási arányról A rák mindegyik uniós tagállamban jelentős halálok volt ban: az átlagos arány változása lakosra átlagosan ,1 ezzel összefüggő halálozás jutott az EUben.

A rák leggyakoribb — lakosonként több mint 10,0 halálozást túllépő standardizált halálozási arányt eredményező — formája a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, a prosztata, valamint a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt.

az átlagos arány változása

Rákbetegségben Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában hunytak el a legtöbben — ezekben az országokban lakosra vetítve ,1 felett volt a halálozási arány ben.

Lettországban és Lengyelországban, valamint Szerbiában is e szinthez nagyon közeliek voltak a halálozási arányok. A tüdőrák-eredetű standardizált halálozási arány ben Magyarországon volt messze a legmagasabb az uniós tagállamok között lakosra 89,2 az átlagos arány változása ; ezt követte Horvátország lakosra 68,4 halálozásLengyelország és Dánia lakosra 67,0 és 66,8 halálozás ; Szerbiában ugyancsak viszonylag magas volt a standardizált halálozási arány 69,3 halálozás lakosra vetítve.

A vastagbélrák standardizált halálozási aránya szintén Magyarországon volt a legmagasabb ben lakosra 53,1 halálozás. Emellett Horvátország lakosra vetítve 48,4 halálesetről, Szlovákia pedig lakosra vetítve 46,9 halálesetről számolt be. A légzőszervi betegségek jelentették a harmadik leggyakoribb halálokot az EUben Az EU tagállamaiban ban a keringési rendszer betegségei és a rák után a harmadik leggyakoribb halálokot a légzőszervi betegségek adták lakosra átlagosan 75,0 halálozás.

A halálokokra vonatkozó statisztika

A halandóság leggyakoribb okai e betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak, amelyeket az egyéb alsó légúti megbetegedések és a tüdőgyulladás követett. A légzőszervi betegségek összefüggésben vannak az életkorral, mivel az e betegségek okozta halálozások túlnyomó többsége a 65 éves és annál idősebb népesség körében következik be. A légzőszervi betegségekkel összefüggő standardizált halálozási arány ben Írországban volt a legmagasabb az uniós tagállamok között lakosra ,5 halálozás.

Írországot Dánia lakosra ,5 halálozásCiprus és Portugália követte lakosra ,3 és ,2 halálozás.

az átlagos arány változása

Törökországban lakosra ,6 és az Egyesült Királyságban lakosra ,0 ugyancsak magas volt ez az arány. Az öngyilkosságok esetében Ciprus, Görögország és Málta számolt be a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról A külső halálokok kategóriájába többek között a szándékos önártalom öngyilkosság és a közlekedési balesetek okozta halálozások tartoznak.

Noha az öngyilkosság nem tartozik a vezető halálokok közé, és valószínű, hogy egyes EUtagállamok adatai a ténylegesnél alacsonyabb értékek bejelentése miatt nem tükrözik a valóságot, ez a halálok általában társadalmi szinten fontos problémák jelzőjének tekinthető. Az öngyilkosságok esetében ben a legalacsonyabb standardizált halálozási arányról Ciprus lakosra 4,1 halálozásGörögország és Málta lakosra 4,5 illetve 4,6 számolt be, de viszonylag alacsony — lakosra kevesebb mint 8,0 haláleset — volt ez az arány Olaszországban és Szlovákiában is; az 1.

Az öngyilkosság tekintetében a halálozási arány Litvániában 2,4-szerese lakosra 25,8 halálozás volt az EU átlagának os adat. A közlekedési balesetek miatti halálozások standardizált aránya Svédországban, Írországban, Luxemburgban és Dániában volt a legalacsonyabb Bár a közlekedési balesetek mindennaposak, az EU területén ban alacsonyabb volt a közlekedési balesetek miatti halálozások gyakorisága standardizált halálozási arány: lakosra 6,0 halálozásmint az öngyilkosságoké.

A közlekedési balesetek tekintetében a standard halálozási az az átlagos arány változása arány változása Romániában, Horvátországban és Lengyelországban endometrium petefészekrák a legmagasabb ben lakosra több mint 9,0 halálozásmíg a skála másik végén Svédországban, Írországban, Luxemburgban és Dániában egyaránt 2,9—3,6 közlekedési baleset miatti haláleset jutott lakosra.

Az EFTA-országok közül ugyancsak 4,0-nél alacsonyabb volt a lakosra jutó, közlekedési baleset miatti halálesetek száma Izlandon, Norvégiában és Svájcban, az összes ország közül a legalacsonyabb számot 2,5 haláleset lakosra pedig az Egyesült Királyság jelentette.

az átlagos arány változása

Halálokok ban nemek szerint A standardizált halálozási arány szinte valamennyi fő halálok tekintetében magasabb volt a férfiak, mint a nők esetében ban az EU standard halálozási arányszámai a mellrák kivételével valamennyi fő halálok tekintetében magasabbak voltak a férfiak, mint a nők esetében lásd a 3. A túlzott alkoholfogyasztás és a kábítószer-függőség tekintetében a standard halálozási arány a férfiak esetében több mint 4,0-szerese, az öngyilkosság és a HIV tekintetében pedig 3,8- illetve 3,4-szerese volt a nők esetében feljegyzett értéknek.

A halálokokra vonatkozó statisztika - Statistics Explained

A mellrák nőre 32,7 halálozásért felelt ban az EU területén. Ezzel szemben ben nőre kevesebb mint 30,0 mellrákeredetű haláleset jutott Spanyolországban, Svédországban, Litvániában, Portugáliában, Máltán, Finnországban, Csehországban és Bulgáriában, továbbá az EFTA-országok közül Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban, a tagjelölt országok közül pedig Törökországban.

Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálesetek száma a férfiak és a nők körében egyaránt Litvániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban volt a legmagasabb ben az ischaemiás szívbetegségek miatti standardizált halálozási arányszám a férfiak és a nők körében is Litvániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban volt a legmagasabb, míg Franciaországban os adatok és Hollandiában a legalacsonyabb. Az ischaemiás az átlagos arány változása miatti halálozási arány minden uniós tagállamban egyöntetűen magasabb volt a férfiak körében lásd a 4.

A nemek közötti abszolút eltérés ben Litvániában volt a legnagyobb: itt a lakosra vetített arány a férfiak esetében 47,2, a nők esetében pedig 9,1 volt. Ugyanakkor a férfiak és a nők arányszámából képzett egyszerű hányados alapján Lengyelországban és Romániában az érintett férfiak aránya 7,0-szerese volt a nőkének. A két nembeli érintettek arányszámának hányadosa Spanyolországban, Finnországban, Dániában, Luxemburgban, Belgiumban, Svédországban és Hollandiában volt a legkisebb, ezekben az országokban a férfiak arányszáma legfeljebb 3,1-szerese volt a nőkének.

Az átlagos arány változása. A háztartások életszínvonala, Azokat, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek, súlyosan depriváltaknak tekintjük. Férgek típusai gyermekeknél Papilloma az ínyen mit kell tenni Kezeletlen giardia képek Zentel tabletta g Az idősorok grafikus ábrázolása Az idősorok tendenciáinak tömör, áttekinthető jellemzésére gyakran használjuk a grafikus ábrákat. Az idősorokat — mivel általában az ábrákkal a társadalmi-gazdasági jelenségek időbeli változásának tendenciáját szemléltetjük az átlagos arány változása derékszögű koordináta-rendszerben, vonaldiagrammal ábrázoljuk.

Ebben a korcsoportban a rák volt a leggyakoribb halálok — a standardizált halálozási arány tanúsága szerint ban az EUben lakosra átlag 77,3 ezzel összefüggő halálozás jutott —, a második helyen pedig a keringési rendszer betegségei álltak lakosra 44,8 haláleset. A teljes lakosságra vonatkozó adatoktól eltérően a 65 évnél fiatalabbak esetében a légzőszervi betegségek nem szerepeltek a három leggyakoribb halálok között: az e betegségekkel összefüggő standardizált halálozási arány nemcsak a rák vagy a keringési betegségek halálozási arányainál, hanem az emésztőrendszeri megbetegedésekből származó halálesetek arányánál ez utóbbit a 2.

A halálokokra vonatkozó statisztika érvényességét és megbízhatóságát bizonyos mértékig a bizonyítványt kiállító orvos által szolgáltatott adatok minősége is befolyásolja. A pontatlanságnak számos oka lehet, ideértve a következőket: a az átlagos arány változása bizonyítvány kibocsátásakor előforduló hiba; az orvosi diagnózissal kapcsolatos problémák; a halál fő okának kiválasztása; a halál okának kódolása.

Általános statisztika I.

Előfordulhat, hogy a halál oka nem egyértelmű. A halottvizsgálati bizonyítványon szereplő egészségügyi adatoknak az átlagos arány változása közvetlenül a halált okozó betegség mellett tartalmazniuk kell az elhunyt kórtörténetéhez kapcsolódó okozati láncolatot is.

Olyan egyéb lényeges egészségügyi problémák is feltüntethetők, amelyek ugyan nem kapcsolódnak a közvetlenül a halált okozó betegséghez, ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolhatták a betegség lefolyását, és így az átlagos arány változása a halálozáshoz.

Esetenként valóban megfogalmazódik a kritika, miszerint a várható élettartam növekedése és a megbetegedések ezzel összefüggő változásai miatt egyre valószerűtlenebb a halál okaként egyetlen betegséget feltüntetni. A 65 éves és annál idősebb elhunytak többsége esetében a számos lehetséges halálok közül egyetlen kiválasztása némileg félrevezető lehet.

Emiatt egyes uniós tagállamok mérlegelni kezdték több ok kódolásának lehetőségét. Az Eurostat a halálokokra vonatkozó európai adatok minőségének javítása és összehasonlíthatóságának fokozása érdekében támogatta a tagállamokat az IRIS nevű közös automatizált kódolási rendszer kifejlesztésében.

az átlagos arány változása

Az európai standard népesség felülvizsgálata Az egyes halálokok miatt bekövetkező halálesetek számát a lakosság létszámának viszonylatában is ki lehet fejezni. Erre a célra a nyers halálozási arány helyett érdemes a standardizált halálozási arányt használni, mivel az független a lakosság életkor az átlagos arány változása nem szerinti összetételétől: minthogy a halálokok többsége esetében jelentős eltérések figyelhetők meg az életkor és a nem függvényében, a standardizált halálozási arány használata megkönnyíti az időbeli és az országok közötti összehasonlítást.

A nyers arányszámok standardizálásához használt európai standard népesség ból származott, ezért itt volt az ideje, hogy a hetvenes évek közepe óta az Unió népességének életkori szerkezetében bekövetkezett változásoknak megfelelően kiigazítsák azt. A tagállamokkal megállapodás született a felülvizsgált európai standard népességről ESP. A számítások a ben a — közötti időszakra készült népességi előrejelzéseken alapulnak.

A felülvizsgált ESP nyara óta van használatban. Az e cikkben az átlagos arány változása táblázatokban a következő jelölési konvenciót alkalmaztuk: dőlt betű előre jelzett, ideiglenes vagy becsült érték, amely valószínűleg változni fog; : az érték nem áll rendelkezésre, bizalmas vagy nem megbízható.

Háttér A halálokokra vonatkozó statisztika az egyik legrégebb óta készülő egészségügyi statisztika, amely tájékoztatást nyújt az időbeli alakulásról, valamint a halálokok terén az országok között megfigyelhető különbségekről. E statisztika kulcsszerepet játszik az európai uniós polgárok egészségi állapotával kapcsolatos általános információs rendszerben, ugyanis az adatokból következtetni lehet arra, hogy mely megelőző és orvosi-gyógyászati intézkedésekkel vagy kutatási beruházásokkal növelhető a népesség várható élettartama.

Átfogó európai megbetegedési statisztikák hiányában gyakran a halálokokra vonatkozó adatokat használják az Európai Unió egészségügyi rendszereinek értékelésére, sőt azok emellett a tényalapú egészségügyi politikában is felhasználhatóak.

A háztartások életszínvonala, 2018

Az Unió átfogó megközelítést ösztönöz a súlyos és krónikus betegségek visszaszorítása érdekében. Ehhez több ágazaton átívelő, integrált fellépésre lenne szükség a kockázati tényezők tekintetében, és ezzel egyidejűleg az alábbiak révén erőfeszítéseket kellene tenni az egészségügyi rendszerek megelőzési és ellenőrzési intézkedéseinek megerősítésére: fokozni kell a nemzeti statisztikák megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, hogy azok megfelelő útmutatást nyújthassanak az eredményes szakpolitikák kidolgozásához; támogatni kell azokat a figyelemfelhívó és betegségmegelőző kampányokat, amelyek kifejezetten a nagy kockázatot képviselő csoportokat és egyéneket célozzák meg; az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében módszeresen integrálni kell a szakpolitikákat és a fellépéseket; valamint partnerségeket kell létrehozni egyes betegségek, például a rák tekintetében.

Hasznos linkek.